A ház körüli alkalmi munkák gyakran azt jelentik, hogy olyan dolgokat kell elvégeznünk, amelyeket általában szakembereknek tartanak fenn. Ha nem szeretne szakembert felvenni, vagy jelenleg egyik sem áll rendelkezésre, de sürgős munkák elvégzése szükséges, akkor megpróbálhatja saját maga is megtanulni, hogyan kell ezeket a munkákat elvégezni. Ilyen munka lehet például a fémelemek összeillesztése ereszcsatornák, fűtési rendszerek, elektromos berendezések vagy víz- és szennyvízrendszerek karbantartása során. Ilyen esetekben forrasztásra lehet szükség, elektronikai készülékek javítása és egyes építési munkák esetén is. Útmutatónkban a különböző forrasztási módokat, valamint az egyes anyagok (alumínium, réz stb.) hatékony forrasztását tárgyaljuk.
A ház körüli alkalmi munkák gyakran azt jelentik, hogy olyan dolgokat kell elvégeznünk, amelyeket általában szakembereknek tartanak fenn. Ha nem szeretne szakembert felvenni, vagy jelenleg egyik sem áll rendelkezésre, de sürgős munkák elvégzése szükséges, akkor megpróbálhatja saját maga is megtanulni, hogyan kell ezeket a munkákat elvégezni. Ilyen munka lehet például a fémelemek összeillesztése ereszcsatornák, fűtési rendszerek, elektromos berendezések vagy víz- és szennyvízrendszerek karbantartása során. Ilyen esetekben forrasztásra lehet szükség, elektronikai készülékek javítása és egyes építési munkák esetén is. Útmutatónkban a különböző forrasztási módokat, valamint az egyes anyagok (alumínium, réz stb.) hatékony forrasztását tárgyaljuk.
Hegesztés és forrasztás
Mielőtt belemennénk a részletekbe, érdemes hangsúlyozni, hogy a fémek összekapcsolásának két fő módja van. Az első a hegesztés, amelynek során az összekapcsolt elemeket úgy olvasztják össze, hogy illeszkedjenek egymáshoz. Ezt a fajta csatlakozást hegesztésnek nevezik. Különféle hegesztési módok léteznek az összeillesztendő anyagoktól, valamint a feldolgozás helyétől függően.
A forrasztási folyamat nagyon eltérő, és kötőanyag felhasználásából áll. A forrasztás nem befolyásolja az összeillesztett elemek állapotát, csak megolvasztja a kötőanyagot, amely kitölti ezen elemek felületei közötti teret. A forrasztás vitathatatlan előnye, hogy sokkal alacsonyabb hőmérsékletet igényel, mint a hegesztésnél.
A hegesztéshez hasonlóan a forrasztás is többféleképpen történhet. A folyasztószeres forrasztásra, folyasztószermentes forrasztásra, mechanikai oxideltávolító forrasztásra, reakcióforrasztásra és diffúziós forrasztásra való felosztás mellett a forrasztás keményforrasztásra és lágyforrasztásra is felosztható, és ebben az útmutatóban ezt a felosztást fogjuk megvizsgálni. . Mik is ezek pontosan, és miben különböznek egymástól? Nézzük meg közelebbről.
Forrasztás
Ehhez a forrasztási módszerhez a töltőanyag olvadáspontja több mint 450 Celsius fok. A keményforrasztáshoz ezüst-, foszfor- vagy rézforraszanyagot használnak. A keményforrasztást indukciós forrasztópáka, oxigén-acetilén égők, forrasztólámpák vagy propán-bután égők segítségével végezzük. Így forrasztják a szénacélt, réz, arany, ezüst, sárgaréz, bronz, króm és nikkel acélt vagy szinterezett karbidot.
A keményforrasztás olyan módszer, amelyet gyakran használnak fűtési, hűtési és légkondicionáló rendszerek építésénél vagy karbantartásánál. A keményforrasztás magas szintű tartósságot biztosít, mivel az így kialakított hézagok ellenállnak a 100 Celsius fokot is elérő hőmérsékletnek, valamint a nyúlásnak és a mechanikai sérüléseknek. Ne feledje azonban, hogy a keményforrasztást csak jól szellőző helyiségekben szabad alkalmazni, a feldolgozás során felszabaduló káros gázok miatt.
Lágy forrasztás
Nagyon más a helyzet a lágyforrasztásnál, ahol az anyagkötés során a hőmérséklet nem éri el a 450 Celsius fokot. A kötőanyag ón-réz vagy ón-ólom forraszanyagból készül, huzal vagy speciális pálca formájában.
Általában az elektronikában használják, mivel kiváló elektromos vezetők, valamint a viszonylag alacsony hőmérséklet miatt, amelyen a lágyhegesztés megtörténik. A lágyforrasztás is jó megoldás lehet vízellátási és egyéb rendszereknél, ha az üzemi hőmérséklet nem haladja meg a 110 Celsius fokot.
Forrasztó alumínium
Az alumínium valójában egy kémiai elem neve. Mindenféle tárgy, háztartási gép vagy akár kerékpárváz, bár közönségesen alumíniumnak nevezik, valójában alumíniumötvözetből és más elemekkel készül. Az alumínium hőkezelése hosszú évekig lehetetlen volt, mivel nem volt megfelelő forrasztóanyag.
Szerencsére ez egy ideje megváltozott, és ma már viszonylag könnyen megvásárolható. Az ilyen forrasztóanyagok alumínium, szilícium hozzáadásával. Az alumínium forrasztása ezért meglehetősen általánossá vált. Ehhez azonban megfelelő propán-bután égőre lesz szüksége, amellyel az alumínium elemeket ragasztja. Szüksége lesz megfelelő eszközökre, például hegesztőfogóra is, hogy összetartsa az összeillesztett alumíniumdarabokat.
Ezután már csak az összeragasztandó darabokat kell megfelelően felmelegíteni olyan hőmérsékletre, amely meghaladja a forrasztóanyag olvadáspontját. A fűtési idő az összekapcsolt elemek méretétől függ. Minél nagyobbak, annál hosszabb ideig tart felmelegíteni őket. Ezért nagyobb lángot kell használnia az égőben. Tapasztalattal rendelkezők használhatnak égőkészleteket, pl. egy nagy égőt nagy lánggal az előmelegítéshez és egy kisebb égőt a forrasztandó hely fűtéséhez.
-
Forrasztóállomás – 75 Watt – beépített áramforrás 83 590,00 HUF
-
Forrasztóállomás, forrasztó ón tartó állvány és füstelszívó berendezés 84 590,00 HUF
-
Digitális forrasztóállomás – 65 watt – LED 28 790,00 HUF
-
Forrasztóállomás előmelegítő lemezzel és 2 tartóval 90 590,00 HUF
Réz forrasztás
A réz kiválóan működik vízvezeték-, gáz-, légkondicionálási stb. csövek gyártásában. A rézcsövek korrózióállóak, könnyen csatlakoztathatók, baktérium- és gombaölő tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezért tartósak és védelmet nyújtanak a vízszennyezés okozta betegségek ellen. Az alumínium csövek csatlakoztatása, valamint sérülés esetén a forrasztással végzett karbantartás kétféleképpen történhet.
Az egyik a lágyforrasztás. Ebben az esetben a rézelemek ragasztása történhet erős forrasztópákával, hőpisztollyal vagy kis égővel, amely legfeljebb 450 Celsius fokot tesz lehetővé. Forrasztás esetén hatékonyabb berendezésekre lesz szükség. Szüksége lesz egy propán-bután égőre, egy acetilén égőre vagy egy MAP gázégőre.
A telepítés típusától függően azonban ne feledje, hogy propán-bután égő használatakor a hőkezelés szennyező anyagokat juttat a levegőbe. Tehát, ha ivóvízellátást szeretne építeni, jobb, ha nem használja ezt a típusú égőt. A rézforrasztáshoz használt kötőanyag réz vagy ónforrasztóanyag.
Sárgaréz forrasztás
A sárgaréz fizikai és kémiai tulajdonságainak köszönhetően nagyon széles körű felhasználási területtel rendelkezik. Sajnos a sárgaréz elemek nagyon gyakran megrepednek vagy más módon megsérülnek. Természetesen a sárgaréz is forrasztható, de ahhoz, hogy a kötések jó minőségűek legyenek, ismerni kell mind az összeillesztendő alkatrészek, mind a forraszanyag fizikai és kémiai tulajdonságait.
Kezdjük azzal, hogy a sárgaréz lehet kétkomponensű – réz és cink, vagy többkomponensű – cink és ón, ólom, mangán. A forrasztás megkezdése előtt ismernie kell a sárgaréz elemek pontos összetételét. Itt jól jönnek a speciális jelölések. A kémiai összetétel a következő:
- A kétkomponensű, azaz cinket és rezet tartalmazó ötvözetek esetében „L” betűvel és számmal jelöljük. Mivel ezen komponensek százalékos aránya változhat, a szám a réz százalékos arányát mutatja meg a sárgarézben. Például az L85 azt jelenti, hogy 85% réz és 15% cink ötvözetével van dolgod.
- Többkomponensű ötvözetek esetén kétbetűs és kétjegyű jelöléseket használnak. Például az LA77-2 szimbólum azt jelenti, hogy az ötvözet 77% rezet, 21% cinket és 2% alumíniumot tartalmaz.
Típustól függetlenül a sárgaréz kiváló korróziógátló tulajdonságokkal rendelkezik, és megfelelő szilárdságú. A jó minőségű forrasztáshoz azonban a sárgaréz típusának megfelelő forrasztóanyagot kell kiválasztani. Például, ha túlnyomó százalékos réztartalmú sárgaréz alkatrészek ragasztásáról van szó, akkor ezüstforrasztást kell alkalmazni, azaz olyan forrasztóanyagot, amely nagy százalékban tartalmaz ezüstöt (PSr12 vagy PSr72).
Magas cinktartalmú sárgaréz esetén a PSr40 forrasztóanyag jó ötlet lenne. A tartós és szilárd csatlakozás kulcsa tehát a forrasztandó alkatrészek olvadáspontjának meghatározása és a hőtágulási együttható kiválasztása lesz. Ne feledje azt is, hogy a sárgaréznek és a forraszanyagnak galvanikus párt kell alkotnia. Ha ez nem történik meg, az egészen biztosan korrózióhoz vezet.
Sárgaréz forrasztásához legalább 1000 W teljesítményű forrasztópákát kell használni. Egy ilyen eszköz biztosítja a megfelelő hőmérsékletet a forrasztott elemek és a forrasztóanyag megfelelő felmelegítéséhez. Ennek általában 500 Celsius foknak kell lennie, ami lehetővé teszi a keményforrasztást. Természetesen lágyforrasztás is lehetséges, de csak akkor, ha a sárgaréz magas réztartalmú.
Sok szakember szerint a sárgaréz forrasztása a legkényelmesebb olyan eszközökkel, mint például a forrasztóállomások. Ezek általában hőmérséklet-szabályozó funkcióval rendelkeznek, amely lehetővé teszi az optimális fűtési mód pontos meghatározását.
-
Forrasztóállomás – digitális – 80 W – LCD
-
Forrasztóállomás – digitális – forrasztópákával és forrasztópáka tartóval – 60 W – LCD
-
Forrasztóállomás – digitális – forrasztópákával és forrasztópáka tartóval – 75 W – LED 17 390,00 HUF
-
Forrasztóállomás – digitális – forrasztópákával és forrasztópáka tartóval – 150 W – LCD 43 690,00 HUF
Forrasztó ezüst
Az ezüst forrasztásával kapcsolatos bármilyen munka megkezdése előtt ellenőrizze a forrasztott elemek összetételét is. Bár az ezüst olvadáspontja 960 Celsius fok, tiszta formájából alig van tárgy. Ezért az ötvözet olvadáspontja az összetevőitől függ. Ha saját kezűleg szeretne ezüstöt forrasztani, vásárolhat tűzálló forrasztóanyagot, amelynek biztonságos olvadáspontja 240 fok, jellemző a PS-2 és PS-2.5. Az ezüst magas értéke miatt azonban javasoljuk, hogy minden javításhoz menjen el egy ékszerboltba.
Forrasztás és lágyforrasztás – összefoglaló
Tehát, amint láthatja, a forrasztási módszer kiválasztása nagyban függ a csatlakoztatni kívánt fém típusától. A keményforrasztás vagy a lágyforrasztás kiválasztásakor a megfelelő berendezést is meg kell választani, amely lehetővé teszi a ragasztott elemek és a forrasztás megfelelő hőmérsékletre történő felmelegítését. Sok esetben, például ezüst- vagy sárgaréz-forrasztásnál, fontos alaposan megérteni az ötvözeteiket alkotó fémek százalékos összetételét.
Megosztás